Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma : apokrif történelmi rémlátomás

Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma : apokrif történelmi rémlátomás

Noha maga a kötet alapkoncepciója egyszerű – szabadítsuk rá az élőhalottak seregét a középkori Magyarországra –, a szerző szerencsére kihozza a történetből, amit lehet. Egyáltalán nem csak arról van szó, hogy kapunk egy sokadik zombi-inváziós sztorit, amelyben modern fegyverekkel felszerelt férfiak és nők helyett lovagok irtják a megelevenedett hullákat. Noha az akcióé a főszerep, de a regény folyamán egyre többet foglalkozik azzal is a szöveg, hogy a középkori emberek hogyan tudják feldolgozni az élőhalottak megjelenését, mit tudnak kezdeni ezzel a bizarr jelenséggel. Bíró szerencsére több különböző választ is ad a kérdésre, remekül illusztrálva a különböző hátterű személyek felfogását. Közben az is végig érezhető a szövegben, hogy a középkori embernek a feltámadás-feltámasztás jelenségéhez egészen máshonnan és máshogyan közelít, mint mi.

Erin Morgenstern: Csillagtalan tenger

Erin Morgenstern: Csillagtalan tenger

A Csillagtalan tenger minden bizonnyal megosztó lesz: élvezete ugyanis meghatározó mértékben függ a szubjektív befogadói és olvasói attitűdtől. Morgenstern nagyon kevés objektív mércével is értelmezhető fogódzót ad az olvasó kezébe. Ezzel egyszerre nyitva is hagyja művét a szabad, személyes interpretációk előtt, ugyanakkor a hagyományosabb mederben csordogáló fantasyk hívei könnyen belefulladhatnak a költőien mézédes jelzőkkel tarkított leírások tengerébe.

Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Egy galaxissal odébb

Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Egy galaxissal odébb

Kicsit olyan érzés ezt a könyvet olvasni, mintha fogtam volna a bölcsész, társadalomtudós és mérnök haverjaimat, és egy kocsmában filozofálva arról kezdtünk volna el beszélgetni, hogy milyen lehet a jövő. A tudományos szövegeket rendkívül közérthetően fogalmazza meg a könyv, mégsem ereszkedik le a legkevésbé sem a kevésbé tájékozott olvasó szintjére. Rendkívül sok a magyarázat a könyvben, ami nem hogy rontana az élményen, hanem teljesen egyértelművé teszi, hogy a szórakoztatáson túl edukációs célja is van a könyvnek.

Andrzej Sapkowski: Narrenturm: Bolondok tornya (Huszita-trilógia 1.)

Andrzej Sapkowski: Narrenturm: Bolondok tornya (Huszita-trilógia 1.)

A Narrenturm: Bolondok tornya a maga masszív 592 oldalával legalább olyan sokkoló, mint amennyi történelmi adatot, latin kifejezést és családfát zúdít az olvasóra. Annak ellenére, hogy nem könnyű olvasmány, tökéletesen hozza Sapkowski lehengerlően humoros stílusát és a tőle elvárt szintet.

Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végezni

Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végezni

A tizennyolc novella legtöbbje sci-fi, a fantasy és a mágikus realizmus műfaja visszaszorul, emellett a személyesség és érzelmesség ebben a kötetben jóval kevesebb szerepet kap, holott a hívószavak megegyeznek: Isten, haza, család. Csak az istenek itt digitális szörnyek, akik a bolygó pusztulásán vagy annak megmentésén feszülnek egymásnak, a haza egy elhagyott, majd újra terraformált bolygó vagy egy emlékkép a fizikai síkról, a család egy adathalom, amelyben a mintázatok nem a formális logika szerint ismétlődnek és öröklődnek tovább.

Marjorie Liu, Sana Takeda: Monstress = Fenevad

Marjorie Liu, Sana Takeda: Monstress = Fenevad

Marjorie Liu és Sana Takeda ezidáig idehaza három gyűjteményes kötetet számláló Monstress – Fenevad sorozata az utóbbi évek egyik legnagyobb fantasy szenzációja, mely mind a képregényrajongóknak, mind a fantasy szerelmeseinek nagy kedvence lett. A Monstress azonban jó eséllyel tarthat igényt a képzőművészet rajongóinak figyelmére is, ugyanis a szecesszió és a manga találkozásából született tablói az utóbbi évek legigézőbb képeit kínálják az olvasóknak.

Az év magyar science fiction és fantasy novellái : 2020

Az év magyar science fiction és fantasy novellái : 2020

Minden bizonnyal nem váratlan az sem, hogy Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor harmadik válogatását is a fantasy túlsúlya jellemzi. A science fictiont pedig már végképp hátrahagyták a mi valóságunkból kiinduló, de azt alaposan megcsavaró, meglehetősen különös vagy éppen horrorisztikus irányokat vevő weird sztorik is.

Ray Bradbury: Marsbéli krónikák

Ray Bradbury: Marsbéli krónikák

Elsősorban azért lenyűgöző a könyv, mert érzelmileg roppant bátor – sokkal bátrabb, mint amit a mai sci-fi és fantasy fősodor megenged magának. Azt hiszed, George R.R. Martin merész volt, amikor az első könyve végén lefejezte Nedet, vagy mert megírta a véres esküvőt? Bradbury kacagna rajta; az ő történetei az ember valódi (mármint „nem fantázia-világbeli, hanem benned is mindennap létező”) érzelmeivel dolgoznak; ő megenged magának olyan végkicsengéseket, amik a fikciós műfajok minden megszokott sémájával szembemennek, és empatikus lelkedet kifacsarják. És ebből az írói bátorságból néhány valóban nagyszerű novella keletkezett, a hangvétel és alműfajok nagy változatosságában: kalandos sci-fi, apokaliptikus és posztapokaliptikus történetek, disztópia, horror.

Mary E. Pearson: Az árulás csókja : a fennmaradottak krónikái : első könyv

Mary E. Pearson: Az árulás csókja : a fennmaradottak krónikái : első könyv

Egy olyan világban játszódik a történet, ahol az ún. “fennmaradottak” egy szörnyű pusztítás után otthonra találtak és nemzeteket alapítottak. De ez csak a történelmük. A regény főszereplője Lia hercegnő, akit kényszerházasságra köteleznek, ám a lány megszökik még az esküvő előtt. Egy messzi halászfaluba menekül és kocsmai felszolgálónak álcázza magát. Két férfi is színre lép: Kaden és Rafe. Az egyikük orgyilkos, akit azzal a paranccsal bíztak meg, hogy ölje meg a hercegnőt. A másikuk pedig az elhagyott herceg, aki meg akarja ismerni a lányt, aki faképnél hagyta őt az oltárnál. Ezután kezdődik az igazi kaland, a tervek szövögetése és az ellentétes nemzetek kibékítése.