Oravecz Imre: 1972. szeptember

Oravecz Imre: 1972. szeptember

Az itt szereplő kilencvenkét „egy lélegzetvétellel” elolvasható, egymondatos prózavers olyan természetességgel, átgondoltsággal és lendülettel képes megjeleníteni magát a hétköznapokban megjelenő szerelmet, ami gyakorlatilag utánozhatatlan. Az egyik legelképesztőbb ezekben az átlagosan tizennyolc-húsz sornyi szövegekben az, ahogy megjelenik bennük a szerelem egésze: az első szikrázó pillanatoktól, a mindent háttérbe szorító lángolástól kezdve, az egyre szürkülő és átlagosabbá váló hétköznapokon át a hol fájdalmas, hol végső megnyugvást hozó búcsúig.

Csukás István: Évszakom ​a szerelem

Csukás István: Évszakom ​a szerelem

Bevallom őszintén, mostanáig nem is tudtam, hogy Csukás István a nagyszerű meséin kívül verseket is írt. De még milyeneket! Csodálatos, megható, elgondolkodtató költeményeket. Szívet, szemet gyönyörködtető költői képei hol mosolyra fakasztottak, hol könnyeket csaltak a szemembe. A kötet ajánlójában olvastam, hogy valaki nászajándékba Csukás István szerelmes verseinek gyűjteményét kapta, és azóta az egyik lehető legjobb nászajándéknak tartom.

The Forbidden : Poems From Iran and Its Exiles

The Forbidden : Poems From Iran and Its Exiles

This moving anthology is a testament to both the centuries-old tradition of Persian poetry and the enduring will of the Iranian people to resist injustice. The poems selected for this collection represent the young, the old, and the ancient. They are written by poets who call or have called Iran home, many of whom have become part of a diverse and thriving diaspora.

The Centaur

The Centaur

Can it be there was only one summer that I was ten? First published in 1956, May Swenson’s’The Centaur’remains one of her most popular and most anthologized poems. This is its first appearance as a picture book for children. In images bright and brisk and tangible, the poet re-creates the joy of riding a stick horse through a small-town summer. We find ourselves, with her, straddling “a long limber horse with… a few leaves for a tail,” and pounding through the lovely dust along the path by the old canal. As her shape shifts from child to horse and back, we know exactly what she feels.