Moskát Anita: Irha és bőr

Moskát Anita: Irha és bőr

Az írónő egyik legnagyobb erőssége, hogy az általa teremtett világokban nagyon átgondoltan, logikusan és realisztikusan építi fel a társadalmi-politikai rendszerek működését. Rendkívüli módon ért a hangulatteremtéshez, ami az Irha és bőrben különösképp zseniálisra sikerült. A helyszínválasztásai jól megfontoltak, szorosan kapcsolódnak az események sorozatához, érezhető olvasás közben, hogy mindennek pontosan meghatározott szerepe van a történetben. Ami azonban igazán érdekessé teszi a sztorit, hogy három, teljesen különböző helyzetű főszereplő nézőpontján keresztül láthatjuk ugyanazt a világot.

Sayfo Omar: Allah tágas földje

Sayfo Omar: Allah tágas földje

Az Allah tágas földje egy igazi disztópia. Egy európai nagyvárosban az egységes európai szuperállam, a Páneurópai Szövetség területén játszódik, pontosabban annak bevándorlók lakta Zónájában. Főszereplője pedig Naszím, aki mintha Matthieu Kassovitz Gyűlöletéből lépett volna elő. Identitásában sokkal, de sokkal fontosabb a boksz, a hiphop meg az online RPG, mint az otthonról hozott hagyományok. Naszím személyes elszigetelődése párhuzamosan – és szoros összefüggésben – alakul az Páneurópai Szövetség rendőrállami fordulatával.

Margaret Atwood: Testamentumok

Margaret Atwood: Testamentumok

Természetesen azt, amit a legkevesebben jósoltunk, de tán a legtöbben vártunk tőle: folytatás helyett kvázi-kiegészítést ír, úgy, hogy az érvényes lehet a sorozat mellett is (hisz simán belesimulhat June sorozatbéli útja, legalábbis eddig), de olvasható és érvényes a sorozat ismerete nélkül is. A szolgálólány (ki az eredeti regényben névtelen) meg is jelenik, meg nem is. Meséje (mely az eredeti regény zárásában megjelenített történelmi konferencia résztvevői előtt még kétes hitelességű) folytatódik is meg nem is. Szerzőnk fókuszt vált, új elbeszélőket választ és más kontextusba helyezi Gileád kétes tündöklését és bukását.

Philip Roth: Összeesküvés Amerika ellen

Philip Roth: Összeesküvés Amerika ellen

Mi történt volna, ha a negyvenes években egy náciszimpatizáns celebritást választanak Amerika első emberének? Philip Roth alternatív Amerikájában az antiszemita Charles Lindbergh nyeri az elnökválasztást, az amerikai zsidó közösség mindennapjait pedig egyre inkább a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság jellemzi.

Imagining Surveillance: Eutopian and Dystopian Literature and Film

Imagining Surveillance: Eutopian and Dystopian Literature and Film

Critically assesses how literary and cinematic eutopias and dystopias have imagined and evaluated surveillance. Imagining Surveillance presents the first full-length study of the depiction and assessment of surveillance in literature and film. Focusing on the utopian genre (which includes positive and negative worlds), this book offers an in-depth account of the ways in which the most creative writers, filmmakers and thinkers have envisioned alternative worlds in which surveillance in various forms plays a key concern.

Petőcz András: Idegenek : harminc perccel a háború előtt

Petőcz András: Idegenek : harminc perccel a háború előtt

Petőcz András kortárs magyar szerző regénytrilógiájának első kötete. A regény főszereplője egy nyolcéves kislány, aki édesanyjával egy kis városban a fokozódó háborús fenyegetettség borzalmai között él. Az elbeszélést nem tudjuk pontosan elhelyezni sem térben, sem időben, játszódhat a közelmúltban, de akár a közeljövőben is, tehát disztópiaként, azaz negatív jövőképként is olvashatjuk.

Takami Kósun: Battle ​Royale

Takami Kósun: Battle ​Royale

Az elbeszélés végig E/3.-ben pörög, de fejezetenként más-más szereplők szemszögéből ismerjük meg a történetet, és itt Takami Kósun változatos típusokat vonultat fel az elkényeztetett felsőbbrendű ficsúron át a pszichopatán keresztül az árva lázadó fiúig tényleg nagy a választék, persze különböző módon reagálnak a játékra azaz, hogy csak úgy maradhatnak életben, ha a többi osztálytársuk meghal.