Mary E. Pearson: Az árulás csókja : a fennmaradottak krónikái : első könyv

Mary E. Pearson: Az árulás csókja : a fennmaradottak krónikái : első könyv

Egy olyan világban játszódik a történet, ahol az ún. “fennmaradottak” egy szörnyű pusztítás után otthonra találtak és nemzeteket alapítottak. De ez csak a történelmük. A regény főszereplője Lia hercegnő, akit kényszerházasságra köteleznek, ám a lány megszökik még az esküvő előtt. Egy messzi halászfaluba menekül és kocsmai felszolgálónak álcázza magát. Két férfi is színre lép: Kaden és Rafe. Az egyikük orgyilkos, akit azzal a paranccsal bíztak meg, hogy ölje meg a hercegnőt. A másikuk pedig az elhagyott herceg, aki meg akarja ismerni a lányt, aki faképnél hagyta őt az oltárnál. Ezután kezdődik az igazi kaland, a tervek szövögetése és az ellentétes nemzetek kibékítése.

S. A. Chakraborty: Bronzváros (Dévábád-trilógia 1.)

S. A. Chakraborty: Bronzváros (Dévábád-trilógia 1.)

A dzsinn szó hallatán a Disney-féle Aladdin vicces, jószándékú, minden kívánságot teljesítő szelleme ugrik be, esetleg Az Ezeregyéjszaka meséi emberi rabigába hajtott, vagy épp gonosz szándékú lényei. De hogy mi van a dzsinnek erején túl, arról S. A. Chakraborty rántja le a leplet első regényében, a Bronzvárosban.

Hellboy : A gonosz két arca

Hellboy : A gonosz két arca

A gonosz két arca címre hallgató válogatás szépen bemutatta, hogy nagyon is sok meglepetés, váratlanul szórakoztató és hangulatos történet rejtőzik még a Hellboy-életműben, amiket kár lenne kihagyni. Elvégre hol máshol találkoznánk fehér lovat megülő, szőke boszorkánnyal, egyiptomi múmiával, gigantikus disznóharcossal és maláj démonnal alig pár oldalon belül?

Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Babarczy Eszter: A mérgezett nő

A harag továbbadható, örökíthető, s mivel méreg, rongálhatja nemzedékek életét. Erről a mérgeződésről készít látleletet Babarczy Eszter A mérgezett nőben, ám harag és részrehajlás nélkül teszi, sine ira et studio. Mint aki nem kívánja továbbadni az agresszív indulatot az olvasóinak, helyette felajánlja az elemzés, az együtt töprengés lehetőségét. Megismerésre és megértésre törekszik.

R. F. Kuang: Mákháború

R. F. Kuang: Mákháború

Tulajdonképpen a könyv második fele talán éppen azért is olyan hatásos, mert a nem túl izgalmas és eredeti felvezetés után óriási váltást jelent a háború borzalmairól olvasni. Egészen addig a pontig olyan, mintha egy Harry Potter-kötetet kezdtünk volna lapozgatni, ami egy ponton hirtelen átment Trónok harcába. Az iskolai hétköznapok bemutatását felváltják a különféle kegyetlenségek meghökkentően részletes leírásai, a kezdeti óvatos optimizmust pedig a növekvő reménytelenség. Az éles hangulatváltás mellett pedig különösen érdekessé teszi a könyvet a romantikus történetszál hiánya és az is, hogy a szerző nem igyekszik szimpatikussá tenni a központi karaktert.

Max Porter: A bánat egy tollas állat

Max Porter: A bánat egy tollas állat

Engem mindenesetre most is magával ragadott a Varjú alakja, így Porter műve egyfelől egy méltó főhajtás a nagy előd előtt, másfelől azonban egy nagyon is egyedi, nagyon is személyes alkotás, ami egyszerre vicces, szórakoztató és szomorú. Bár jelentősége nem lehet akkora, mint a nagy elődé, de így is jó belépő lehet a Hughes-életműbe – de természetesen azért önállóan is megállja a helyét. Mindenesetre ajánlom.

Moskát Anita: Irha és bőr

Moskát Anita: Irha és bőr

Az írónő egyik legnagyobb erőssége, hogy az általa teremtett világokban nagyon átgondoltan, logikusan és realisztikusan építi fel a társadalmi-politikai rendszerek működését. Rendkívüli módon ért a hangulatteremtéshez, ami az Irha és bőrben különösképp zseniálisra sikerült. A helyszínválasztásai jól megfontoltak, szorosan kapcsolódnak az események sorozatához, érezhető olvasás közben, hogy mindennek pontosan meghatározott szerepe van a történetben. Ami azonban igazán érdekessé teszi a sztorit, hogy három, teljesen különböző helyzetű főszereplő nézőpontján keresztül láthatjuk ugyanazt a világot.

Fischer Botond: Tavasz lesz, Corina

Fischer Botond: Tavasz lesz, Corina

A tengernek ugyan nincsenek, Fischer Botondnak azonban vannak történetei. Tavasz lesz, Corina című prózakötete mágia és realizmus határán egyensúlyozva kalauzol végig bennünket a Románia határvidékén élő nagykárolyi (és környéki) sváb közösség mindennapi életén, hiedelem- és hitvilágán. Mitikus alakok, különös rítusok, természetfeletti jelenségek és egyedi emlékek sejlenek fel a sváb közösség (olykor nyomorral átitatott) mindennapjairól, illetve az egyén létértelmezésre tett kísérleteiről szóló történetekben.

Randall Munroe: Hogyan… : komoly, tudományos válaszok nagyon komoly hétköznapi kérdésekre

Randall Munroe: Hogyan… : komoly, tudományos válaszok nagyon komoly hétköznapi kérdésekre

Elgondolkodtál már azon, hogyan építenél lávaárkot a házad köré? Felmerült már benned, mi a legcélszerűbb módja az űrből való postázásnak? Foglalkoztat a kérdés, hogyan lehet végrehajtani egy kényszerleszállást? Gyakran elmélkedsz azon, mi a legjobb módszer egy szelfi elkészítésére? Érdekel, hogyan befolyásolhatjuk az idő múlását? Szeretsz azon gondolkodni, milyen vastag Gruyère sajt szükséges egy medence falához? Ha a kérdések mindegyikére nem a válasz, az még nem jelenti azt, hogy ez a könyv nem neked való. Ha ugyanis legalább az egyiknél felnevettél és elkezdett pörögni az agyad, hogy mi lehet erre a hülye kérdésre a legjobb válasz… nos, akkor biztosan neked találta ki Randall Munroe a legújabb könyvét.

Mark Greenside: Hogyan ​(nem) lettem francia életművész

Mark Greenside: Hogyan ​(nem) lettem francia életművész

Bár igyekszik magát átlagos amerikainak beállítani, aki elköveti az összes kulturális baklövést, amit az átlagos amerikaiak külföldön elkövetnek, valójában egy mélyen érző és gondolkodó lélek, akit emellé kiváló, fanyar humorral és vaskos öniróniával vert meg az anyatermészet. Ennek köszönhetően csetlése-botlása, meg ahogy mindezeket elővezeti, rendkívül mulatságos. De még a legordenárébb poénokat is olyan intelligensen írja le, hogy az olvasó nem rajta nevet, hanem vele. Már csak azért is, mert óhatatlanul is rájön (mármint az olvasó), hogy sem az idegen földön járó amerikaiaktól, sem a hazai pályán kiszámíthatatlanul játszó franciáktól nem különbözik olyan nagyon. Számos olyat ír le Mark, amit Magyarországon is megtapasztalhatna, vagy amit egy magyar ember külföldön pont ugyanígy nem értene.