No votes yet.
Please wait...
368
Kattints a képre, és nézd meg a katalógusunkban!

Röviden, pontokba szedve:

Ez egy remek regény, mert
– megalapozottan része egy regényciklusnak, nem csak azért, hogy többet hozzon a konyhára, vagyis
– a cselekményszerkezet mutat tervszerűséget (van neki olyan)
– elég egyedi a világa
– határozottan jobb, mint az első könyv, itt már nem csak az udvari intrikák kapnak szerepet, kezdjük látni a nagyobb képet is
– a mellékszereplői jól sikerültek
– eséllyel pályázna a legidegesítőbb főszereplő díjra (egy hang gyakran kiabált belül olyanokat, mint “te életképtelen …, szedd már össze magad…) amin nem segít az sem, hogy a jellemzése fő eszköze, hogy az ügyetlenségét részletezi legalább 17 alkalommal, ahol Ophélie felbukik, elesik, elejti, kiborítja, letüsszenti stb. és akkor még nem számoltam össze, amikor a kesztyűi varrását rágcsálta. Mérhetetlen passzivitásából a regény vége felé kezd kilépni – szóval, valahol úgy kb. 800 oldal után. Jellemfejlődése a cseppkövek képződésének sebességével vetekszik. Egyébként pedig innen szép feljönni, mert ennek ellenére is jó könyvnek gondolom.

Budapest: Kolibri, 2018

A sorozat korábbi köteteit keresd katalógusunkban.

1. A tél jegyesei

Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a holdvilágban (A tükörjáró 2.)
Cimke:                 

Hozzászólok

Loading Facebook Comments ...
/* */