No votes yet.
Please wait...
170
Kattints a képre, és nézd meg a katalógusunkban!

A regény alapjául megtörtént események szolgálnak, bár a szerzők szerint ez nem igen számít. Szerintem azonban nagyon is. Egészen másképp olvastam, főként annak tudatában, hogy Stefan Thunberg a „Military Gang” néven elhíresült bankrablók öcsikéje. Vagyis nem egy olyan felállásról van szó, hogy az egyikük írta a bűnözők fejezeteit, a másikuk pedig a nyomozóét (mely utóbbi rémesen gyenge és eléggé szükségtelen is), hanem egy családtag, aki anno a 90-es években nem vett részt a rablásokban, de tudta, hogy a 3 testvére mit tesz. Több olyan jelenet van a könyvben, ami egy az egyben a valóságnak megfelelően került a regénybe. (pl. a Molotov koktél készítése.) Lenyűgöző, de nem könnyű olvasmány. A krimiszál mellett kapunk egy teljes kórképet egy családról, ahol az agresszió mindennapos, a legidősebb fivér már gyerekként apja és anyja testvéreinek, ő lesz majd később a rablások szellemi atyja. Alapos, kreatív és karizmatikus figura. Az ő és a testvérei útját követhetjük végig a múltban és a jelenben. Megértjük őket és szimpatizálunk is velük, holott végig tisztában van az olvasó azzal a ténnyel, hogy ők a „dark side”, a bűnözők. Az ő fejezeteik zseniálisak, életszerűek, hihetőek. Ellentétben a nyomozó fejezeteivel, akinek szintén megkísérelték felvázolni az előtörténetét, de hiteltelen, idegesítő figura lett, mindössze annyiban látom indokoltnak, hogy magyarázható, miért pont ő kapja el a rablókat.
Összességében krimi, lélektani regény, családregény, összetett, mint a jobb skandináv krimik általában. És ne felejtsük el, hogy valós alapjai vannak egy közeli szemtanú tolmácsolásában.

Pécs: Alexandra, 2016

Anders Roslund, Stefan Thunberg: Hajsza
Cimke:             

Hozzászólok

Loading Facebook Comments ...
/* */