Éric Vuillard: Napirend

Éric Vuillard: Napirend

Éric Vuillard könyve az ellentmondásokra épül. Bár alig százoldalas ez az aprócska, könnyű kis kötet, mégis brutálisan súlyos témákat tárgyal. Bár látszólag fesztelen és szórakoztató, valójában megható és ledermesztő. A 21. Század Kiadó gondozásában megjelent Napirend az Anschluss egy kevésbé ismert, igaz változatát meséli el, és azt, hogyan ragadta a félőrült Hitler magához a hatalmat, míg Európa legnagyobb politikusai buta mosoly mögé rejtették fájdalmas tétlenségüket.

Guillaume Musso: Az ​írók titkos élete

Guillaume Musso: Az ​írók titkos élete

Raphaël kutatás közben sötét titkokra talál, de kerekedik a 2000-es évek elején induló, majd 2018-ban folytatódó véres bűnügyi történet Mathilde, egy köteg szerelmes levél, a könyvesbolt tulajdonosa és Fawles elbeszélése alapján is. Minden elbeszélő új, váratlan részletekre világít rá, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy nem tudjuk többé letenni a regényt.

Maylis De Kerangal: Hozzuk rendbe az élőket

Maylis De Kerangal: Hozzuk rendbe az élőket

Ezekre a kérdésekre kereste a választ Maylis de Kerangal, aki épp egy másik könyvön dolgozott, amikor az édesapja egy szívroham következtében meghalt. Személyes érintettsége miatt a téma annyira elkezdte foglalkoztatni, hogy végül írt egy nagyon megható és megrázó, naturalista, de mégis egészen lírai regényt a szívről, pontosabban a szívátültetés folyamatáról. A Hozzuk rendbe az élőket 24 óra történetét meséli el, egy halálos autóbalesettől egészen addig a pillanatig, amíg a mindössze 19 évesen elhunyt Simon Limbres szíve másvalaki testében kezd el dobogni.

Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a holdvilágban (A tükörjáró 2.)

Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a holdvilágban (A tükörjáró 2.)

Ez egy remek regény, mert
– megalapozottan része egy regényciklusnak, nem csak azért, hogy többet hozzon a konyhára, vagyis
– a cselekményszerkezet mutat tervszerűséget (van neki olyan)
– elég egyedi a világa
– határozottan jobb, mint az első könyv, itt már nem csak az udvari intrikák kapnak szerepet, kezdjük látni a nagyobb képet is
– a mellékszereplői jól sikerültek…

Jonathan Littell: Jóakaratúak

Jonathan Littell: Jóakaratúak

Sokféleképpen ábrázolták már a nácikat a magas és a populáris kultúrában: a leggyakrabban persze árja gyilkoló-robotokkal találkozunk, de számos kreatív megoldás is született az évek során. A „Nácik újragondolva” verseny nevezői között találhatunk videojátékhősöket, burleszkbe illő diktátorokat, zombikat, sőt még magát Donald Kacsát is. Ezekből a kétségtelenül látványos, de felületes ábrázolásokból pont a legérdekesebb maradt ki: milyen lehetett ambiciózus pályakezdőnek lenni a Harmadik Birodalomban?

Grégory Samak: A Titkos könyv

Grégory Samak: A Titkos könyv

Mit tud ez a könyv, ami ennyire tetszik az olvasóknak? Valódi gyöngyszem vagy csak hype? Egyáltalán minek olvassuk: teológiai fejtegetés, vallásos irodalom vagy sci-fi? Nem folytatom, mert számos olyan kérdést lehet feltenni, amelyekre nincs egyértelmű válasz, kezdve azzal, hogy egyáltalán nem mindegy, hívő vagy ateista, sci-fiben járatos vagy járatlan befogadóról van szó.