Alice Munro: A kolduslány

Alice Munro: A kolduslány

A kolduslány kötet tíz írása tíz felvillantott életkép Rose, a kanadai kisvárosból menekülő újságírónő életéből. Tehetséges kislányként ismerjük meg, amint zsarnoki mostohaanyja, izgága féltestvére és beteg apja mellett próbál túlélni egy fojtogató, poros, alpári közegben, az isten háta mögötti kisváros mélyszegénységében, rothadó iskolapadok, erőszakos iskolatársak, zaklatások, verések, szeretetlenség közepette. A kislány, aki csodálattal vegyes félelemmel tekint a nagyváros felé, hamar megtapasztalja, hogy a csillogó felszín olykor nagyobb fertőt leplez, mint a tisztes szegénység, és hogy elviselhetetlen mostohájának bizony igaza volt a lányokra leselkedő számos veszélyt illetően. Ám megtapasztal mást is: kultúrát, kifinomultságot, jóindulatot – mindez oly éles ellentétben áll addigi közegével, hogy nem csoda, hogy az első felé nyújtott kézbe belecsimpaszkodik, ahogy az sem, hogy eme egyenlőtlen kapcsolat vége a legkeservesebb csalódás lesz.

Olga Tokarczuk: Bizarr történetek

Olga Tokarczuk: Bizarr történetek

Bár azt gondolnánk, hogy az élet és a halál közti határ szigorú választóvonal, Olga Tokarczuk novellái világossá teszik, hogy élni is lehet úgy, mintha már halottak lennénk, és a holtak sem tűnnek el nyomtalanul. A Bizarr történetekben olvashatunk a jövő furcsa találmányairól, a múlt háborúiról, vallási fanatizmusról és megmagyarázhatatlan jelenségek soráról is, de bármilyen közegben is játszódjanak az elbeszélések, a középpontjukban mindig az a kérdés áll, hogy mi az ember és mi az értelme a létezésének.

Hargittai István: Eltemetett dicsőség avagy hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót?

Hargittai István: Eltemetett dicsőség avagy hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót?

A szovjet időkben elért tudományos sikerek mára már beépültek a történelembe, de a vasfüggöny mögötti tudomány és tudósok megismerése és megértése nélkül nem érthetjük meg mindazt, ami a viharos huszadik században történt.

Peter Handke: A kapus félelme tizenegyesnél

Peter Handke: A kapus félelme tizenegyesnél

Tulajdonképpen egy bűnügyi regényről van szó, azonban a pszichológiai és nyelvi vizsgálódás erőteljes jelenléte felülírja a klasszikus cselekményvezetés fontosságát, és sokkal inkább arra irányítja a figyelmet, hogyan működik az egykori focista agya, mintsem hogy mi történt valójában és annak milyen következményei lehetnek.

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

Albert Camus regénye, A pestis például reneszánszát éli, de biztosan van olyan olvasó is, aki García Márquez Szerelem a kolera idején című nagyregényét veszi majd kézbe, remélve, hogy megérthet valamit az emberi életről a járványok alatt. A vaskos kötet azonban címe ellenére alig, mindössze néhány oldalon foglalkozik a kolerával, mégsem okoz csalódást, mert olyasmiről szól, ami nagyon is fontos most: a várakozásról, a türelemről és az élet halállal szembeni határtalanságáról.

Gábor Dénes: Találjuk fel a jövőt!

Gábor Dénes: Találjuk fel a jövőt!

Egy zseniális magyar feltaláló, Gábor Dénes – igen, aki a hologramért kapott fizikai Nobel-díjat -, írt egy könyvet Találjuk fel a jövőt! címmel. Bár a kereskedelmi forgalomba nem került, de volt szerencsém olvasni, és azt kell mondjam igazán holisztikus, átfogó műről van szó. Remekül visszaadja a ’60-as évek hűvös zeitgeistjét. Egy aktuális idézettel zárnám ajánlómat:
“Azok számára, akik a mindennapi betevő falatért izzadnak, a tétlenség régóta vágyott édesség – egészen addig, amíg meg nem kapják.”