SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Hadtörténeti gyűjteményünk weboldalán immár 198 második világháborús filmről olvasható ismertető. Ennek apropóján született meg ez az erősen szubjektív hangvételű írás, mely egy kis háttérinformációt kíván adni a fenti projektről. Nem célom a teljes leírás, csupán néhány epizódot, ha úgy tetszik, néhány „filmkockát” szeretnék felvillantani arról, hogyan készül egy ilyen összeállítás....
Horoszkópod összeállítása komoly szaktudást igényel, bolygók és csillagok állásának elemzésén múlik, ami bevalljuk, távol áll tőlünk. Játékból viszont csillagjósok hangját utánozzuk és elképzeljük könyvespolcodat, melyik az a könyv, amelyik illene hozzád. Könyves horoszkópodat humorral olvasd, könyvtárosok írták, remélve, hogy mosolyt csalnak az arcodra és könyvkölcsönzésre csábítanak. Jó olvasást kívánunk! A...
Szokásunkhoz híven a Szegedi Tudományegyetem által szervezett Tavaszi Kulturális Fesztiválhoz kapcsolódva, Könyvtárunk számos előadást és kiállítást szervez. Ennek keretében 2026. május 12-én meghívtuk körünkbe Dr. Barna Barnabás csillagászt, az SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék tudományos munkatársát, aki az üstökösök fizikájáról, a meteorrajzásról és az elmúlt években nagy médiafigyelmet kapó csillagközi objektumokról,...
A Hat bíborszín darumadár a gyerekkorunkból talán ismerős sztorit dolgozza fel bravúrosan, tele vad humorral és rengeteg izgalmas csavarral: egy átok hatására a fiútestvérek madárrá változnak, és némává tett húguk az egyetlen, aki megválthatja őket. Mindezt Elizabeth Lim még megfűszerezi keleti hangulattal – no meg jó sok ínycsiklandó étellel.
A Szombat nem egy könnyen felejthető könyv. Nem is akar az lenni. Inkább azok közé tartozik, amelyek lassan hatnak, de aztán sokáig velünk maradnak. Mint egy különösen tiszta pillanat, amely után már nehezebb ugyanúgy látni a világot.
Nyers, merész, letisztult, biblikus. Mátyus Melinda Inkább az enyém című elbeszéléskötete könnyen olvashatósága ellenére húsba maró olvasmány.
A Kis világok az érzékelés és az érzékenység regénye: a meg nem szűnő figyelemé, a folyamatos éberségé. Caleb Azumah Nelson szövege egy Londonban élő, ghánai származású fiatal, Stephen életének mélységeit és magaslatait beszéli el; szól zenéről, táncról, gasztronómiáról, de döntően az emberi kapcsolatokról, legyen szó családról, szerelemről vagy barátságról.
Kemény Istvánt régóta nem hagyja nyugodni a Don Quijote-téma, de nem is annyira a búsképű lovag, inkább Dulcinea figurája. 2024-ben meg is született a Lovag Dulcinea, amelynek versei Kemény saját bevallása szerint „nagyon másfélék”, mint addigi szövegei. Más a perspektívája, hangneme, a hátterében, ábrázolt omladozó világában mégis ismerősnek tűnnek a szerző poétikai gesztusai.
A kötet így széles olvasóközönség számára lehet érdekes: a rövid és frappáns fejezetek könnyen fogyaszthatóak bárki számára, aki érdeklődik a klasszikus irodalom iránt, ugyanakkor az obskúrusabb témák, kérdésfelvetések bizonyára sok új információval szolgálnak akár a korszakot jól ismerőknek is. Olyan, mintha egy kaleidoszkópon fordítanánk egyet, amely így új elrendezésben mutatja az ismerős elemeket, eddig ismeretlen, színpompás ábrákat kirajzolva ezzel.
Szingliregény, horror vagy társadalomkritika – esetleg szuperhős eredettörténet? Murata Szajaka megmutatja, hogy meddig mehetünk el a társadalmi elvárásoknak behódolásban a saját épségünk kockáztatása nélkül.
Solá újabb írásművében csak azért lappang több emberöltőnyi memória, hogy semmit ne tanuljanak belőle és valamennyiünket az idő enyésszen. Ez az igazi rémület, a nagybetűs Fanatizmus és Tudatlanság, mint a végítélet két lovasa: a Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél keretsztorijában csak az összes, szellemalakká fakult hölgy gyűlik össze és fog kezet, a végtelenségig.
A 2025-ös évben, amelyben egy újabb bicentenáriumot, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük, Fried István egy olyan kötettel jelentkezett, amelyben a fentebb Petőfi és Madách életművéről elmondottakat a Jókai oeuvre-re is alkalmazza, vagyis újszerű megközelítésből tárgyalja ezúttal a regényíró életművét.
„Kiszabadítom az árnyékból az anyámat” – ez a cél lebeg a középkorú elbeszélő előtt, amikor édesanyja portréját rajzolja meg egy regényben, melyben visszatekint a gyerekkorára és újraírja a családi narratívát. Az apja ellen lázad azzal, hogy anyjára emlékezik, aki egész életét az önfeladás láthatatlanságában töltötte. Toxikus családi légkör, egy elszigetelt anya, és a fiú, aki egész életében küzd a család okozta sebekkel.