Virginie Despentes: Kedves idióta

A francia irodalom punk sztárja kőkeményen beleáll a provokatív kérdésekbe: a szexuális zaklatás, MeToo, öregedés, függőség és a közösségi média társadalmunkra gyakorolt hatása is kendőzetlenül felmerül a Kedves idióta című regényben. Virginie Despentes eljuttatja az olvasót oda, hogy szélsőségek helyett árnyaltan és empatikusan gondolkodjon a legmegosztóbb kérdésekről.

Alan Bennett: A királynő olvas

A királynő olvas nyomatékosan elrugaszkodott fikció, sőt mondhatni fantasztikus irodalom, hiszen arról szól, hogy a korona viselőjét előrehaladott életkorában rabul ejti az olvasás szenvedélye, s könyvbúvárlása nem csupán egyre több időt vesz el az országlás szertartásos munkájától, hanem mind kritikusabbá és empatikusabbá is teszi a hősnőt.

Pataki Éva: Nagymama és a mesterséges intelligencia

Pataki Éva sorrendben negyedik nagymamakönyvében még „házi lélekgyógyászával”, azaz pszichológusával tárgyalta meg a háromgenerációs családi élet, vagy általában a nagycsaládos lét minden ajándékát és buktatóját, most azonban, jellegzetesen huszonegyedik századi módon, a korábbi, meg nem nevezett szakértő hölgy szerepét a MI, azaz a Mesterséges Intelligencia, „a megértő és bölcs ChatGPT” vette át.

Vincze Ferenc: Képregénytörténetek

A Történeti és elméleti közelítések egy médiumhoz alcímmel ellátott monográfiában a szerző izgalmas történeti panorámán keresztül vezeti végig az olvasót a modern magyarországi képregény kialakulását megelőlegező, illetve elősegítő eseményektől és körülményektől kezdve a 19. századi élclapokon át egészen a kortárs képregényekig.

Frank Herbert: Csillagkorbács

Ha az ember úgy dönt, hogy belekezd a Csillagkorbácsba, talán az első és legfontosabb elem, hogy el tudja engedni a prekoncepcióit, és elfogadja, hogy valami mást, valami kevésbé dűnéset kap, és ne hasonlítgassa az író korábbi munkáihoz. A regény önmagában is különleges utazás, néhol kicsit kevés, de azért be tudja rántani az olvasót.

Terézia Mora: Muna avagy az élet fele : a női változat

Milyen kilátásai és vágyai lehettek egy keletnémet lánynak a berlini fal leomlásakor? Milyen feladat a mában nőnek lenni? Terézia Mora új könyve nagyívű, mégis személyes történetben keresi a választ ezen kérdésekre, miközben Muna Appeliusban olyan összetett, ellentmondásoktól sem mentes főhőst teremt, aki megtestesíti és elszenvedi mindazt, amiért a #metoo mozgalom szót emelt, ám jelleme és motivációi mégsem meríthetők ki teljesen az abúzustörténet címszóval.